Kutatásaink és a biodiverzitás - Állattár

Az MTM Állattára az egyetlen hely Magyarországon, amely a teljes hazai állatvilág valamennyi (40 ezer) fajából őriz példányokat. Ennek tükrében feladata, hogy

1) bárkinek válaszoljon, aki fajokat szeretne azonosítani, hiszen minden további kérdés akkor tehető fel, ha tudjuk, mit tartunk a kezünkben;

2) pontos képe legyen a hazai állatvilág változásairól (beleértve az idegenhonos fajok felbukkanását, az országban és egyes részterületein a fajok egyedszámának változását);

3) a hazai állatcsoportok kapcsán bármilyen területen (természetvédelem, gazdasági szektorok, közegészségügy, oktatás, ismeretterjesztés) pontos ismereteket nyújtson;

4) az itt őrzött, több mint 200 éve gyarapodó állattani világanyagot minden erőforrásával védje, őrizze és bocsássa a felhasználók rendelkezésére, mivel ez az emberiség pótolhatatlan kultúrkincsének része.

Megkérdeztük kutatóinkat, milyen módon kapcsolódnak kutatásai a biodiverzitás megőrzéséhez, kutatásához.

 
FEHÉR ZOLTÁN
Azt vizsgálom, hogy mely puhatestű fajok hol és hogyan terjedtek el, illetve egyes területeken, helyeken milyen puhatestű fajok fordulnak elő. Ezek ismerete nélkülözhetetlen a természetvédelmi prioritások meghatározásánál (milyen fajokat és milyen területeket érdemes védeni?), a természetvédelmi beavatkozások nyomon követésénél (mi változott meg és hogyan?) valamint az idegenhonos és inváziós fajokkal szembeni hatékony védekezésben.
 
BÁLINT ZSOLT
Kincstárnok vagyok, aki közel négy évtizede őrzi, számon tartja és gyarapítja azokat az értékeket, amelyeket Magyarországon több mint két évszázada gyűjtenek az erre elhivatottak. Munkámmal Magyarország prosperitását segítem azzal, hogy feltárom a gyűjteményi részek unikális nemzeti, kulturális és tudományos értékeit. Múzeumi példányok alapján, nyomon követhető a kiválasztott faj története az ember formálta tájban; csak így lehet bizonyítékalapú a természetvédelem, és a klímaváltozással kapcsolatos bármi emberi erőfeszítés. Múzeumi példányok mintául szolgálnak a legmodernebb kutatásokhoz is: lepkepéldányok elemzése során megértünk többféle genetikai-mechanizmust, a fény manipulálása kapcsán a lepkepikkelyek szerkezeteiben leszállhatunk a nanovilág mélységeibe, hogy az élet és az emberiség szempontjából a technikai innováció a legmegfelelőbb alkalmazásokat valósíthassa meg. Úgy gondolom, ez a nemzeti kincseken alapuló és értekteremtő, a természeti környezethez kapcsolódó tudás hazánkban kizárólag a Magyar Természettudományi Múzeumban lelhető fel.
 
CSORBA GÁBOR
Mi magunk is emlősök lévén, nem csoda, hogy ez az állatcsoport érdekel minket, embereket a legjobban. Az emlősök lehetnek életközösségek kulcsfajai, kártevők, illegális kereskedelem célfajai, trófea- és húsvadászat tárgyai, trópusi erdők különleges lakói, vírusok hordozói, virágok beporzói, és a természetvédelmet megtestesítő karizmatikus állatok - mindennapjaink elképzelhetetlenek nélkülük. Az én munkám a múzeumban az, hogy bármely megkeresés esetén segítsek eligazodni a mintegy 5 ezer faj között, hogy jobban megismerjük és megértsük őket.
 
DEÁKNÉ LAZÁNYI-BACSÓ ESZTER ÁGNES
Ezerlábúak (pontosabb néven ikerszelvényesek) kutatójaként olyan csoporttal foglalkozom, mely jól mutatja, mennyire kevés a tudásunk még mindig a biodiverzitás mértékéről (ráadásul az ezerlábúakon kívül nagyon sok ilyen csoport van még). Napról-napra kerülnek elő új fajok, csak győzze az ember leírni mindet; és nagy valószínűséggel sok évtizeden át nem is kerülnek újra emberi szem elé ezek a fajok. Mindez segít meglátni a helyünket a világban: látni a rohanó tempónk mellett kitartó lassú - és lassan eltünedező - élővilágot, aki nem bírja tartani velünk az ütemet. Nem ritka az az eset sem, hogy ahonnan egy új fajt leírunk, az a hely nem sokkal később eltűnik, az ember átalakítja, és ezzel a faj el is tűnt, lényegében kihalt (keveset mozgó, sokszor nagyon szűk elterjedésűek ezek a fajok). 
 
VAS ZOLTÁN
A valódi fürkészdarazsak az állatvilág egyik legdiverzebb családja (~60 ezer faj). A családra jellemző identifikációs nehézségek miatt világszerte kevés szakember foglalkozik a taxonómiai kutatásukkal (a Kárpát-medencében csak e sorok szerzője), holott parazitoid életmódjuk miatt – a kártevők és jövevényfajok természetes ellenségeiként – a biológiai védekezésben fontos szereppel bírnak. A gyűjteményi anyagok tudományos feldolgozása, egyes fürkészdarázsfajok azonosítása, előfordulási adatainak verifikálása, publikálása elsődleges a gyakorlati alkalmazások számára is, hiszen szakértő által hitelesített előfordulási adatok és közgyűjteményben elhelyezett bizonyítópéldányok híján e fajok a biológiai védekezésben sem hasznosulhatnak.
 
FUISZ TIBOR ISTVÁN
A madárvilág képviselői között számos olyan indikátor faj, zászlóshajó faj található, amelyeknek a kutatása, állományaik védelme az egész természetes élőlényközösség fenntartásában, megőrzésében segítséget nyújthat. A gyűjtemény fenntartásával évszázados múltra visszatekintő természettudományos referenciaanyagot őrzünk, amely az egyes fajok megjelenésére, fészekalj méretváltozásaira deríthetnek fényt. a hazai tojásgyűjtemények adatbázisának összeállításával a globális éghajlatváltozás hatásainak kutatásra alkalmas anyagot hoztunk létre. A gyurgyalagokkal végzett kutatásaim egy ilyen zászlóshajó és egyben konfliktusokat keltő faj környezetével fennálló kapcsolatrendszerének felderítését célozzák. 
 
MERKL OTTÓ
Egyik feladatom az, hogy a magyarországi bogárfaunát olyan szinten ismerjem, hogy bármely felhasználói terület (természetvédelem, mezőgazdaság, ismeretterjesztés, oktatás, lakossági érdeklődők) felől érkező megkeresésre pontos és naprakész információt nyújtsak. Mert: a természetvédelmi szempontú állapotfelmérésekben a bogarak nem nélkülözhető csoport; az eddig ismert hazai idegenhonos bogárfajok száma 100 feletti, és a klímaváltozás, illetve a globalizáció miatt a számuk egyre nő. A Bogárgyűjteményben több mint 200 éve gyarapított anyag a magyar és az egyetemes kulturális örökség része; kötelezően fontos, hogy a benne őrzött ismeretanyagot a világ szakemberei elé tárjam.
 
VÖRÖS JUDIT
A kétéltű- és hüllőfajok genetikai változatosságát vizsgálom. Ezekkel a vizsgálatokkal megtudhatjuk, hogy a fajok milyen rokonsági viszonyban vannak egymással, mikor és milyen útvonalon népesítették be a Kárpát-medencét, és genetikai állapotuk alapján milyen természetvédelmi kezelésre szorulnak.
 
TÓTH BALÁZS FERENC
Az emberiség élőlényekről szerzett szinte minden ismerete fajokhoz kötődik. A fajok ismerete pedig közgyűjteményi példányokon alapul: gondosan őrzött egyedi példányokról állapítják a faj fontos kinézeti jellegeit, később pedig az újabban gyűjteménybe kerülő példányokon keresztül ismerik meg a fajok kinézetének változatosságát. Muzeológusként az összes gyűjteményi példányt meg kell őriznem az utókornak, kutatóként pedig növelnem kell a gyűjtemény értékét: akár újabb példányok beillesztésével, akár a még ismeretlen példányok azonosításával, eddig ismeretlen fajok felfedezésével. Az emberiségnek fontos tudnia, hogy milyen fajokkal osztozik a Földön, mert saját túlélése ezen múlik. Nem tudhatjuk, hogy akár a legeldugottabb sziget legapróbb élőlényétől tanulhatunk-e valamit, amely jobbá teszi-e életünket, vagy éppen tartogat-e valami veszélyt, tehát az emberiség alapvető célja (kellene legyen) minél több faj felfedezése és megismerése.
 
GÖRFÖL TAMÁS
Munkám során számos tudományterületet ötvözök: evolúcióbiológiai kutatásaim során új fajokat írok le és különböző emlőscsoportok leszármazási viszonyait térképezem fel, hogy jobban megértsük diverzitásukat, melyet többek között az élőhelyek eltűnése és a klímaváltozás is fenyeget. A denevérvirológiai vizsgálatok fontosságát a COVID-19 járvány után már nem kell külön hangsúlyozni, a később jelentkező járványokra való felkészülésben is nagyon fontos szerepük lehet. A gyakorlati természetvédelmi kutatásaim pedig emberi létünk és jóllétünk alapját, a biodiverzitást igyekszik megőrizni hazánkban.
 
NÉMETH TAMÁS
A Bogárgyűjteményben őrzött több millió példány nem csak hazánk, de az egész világ számára felbecsülhetetlen értékű kincs. Az itt megtalálható fajok evolúcióbiológiai, természetvédelmi, genetikai és taxonómiai kutatások hosszú távú alapanyagai. Vizsgálatuk olyan fontos kérdések alapkutatásaiban nélkülözhetetlenek, mint a globális klímaváltozás, az inváziós fajok által okozott hatások illetve a természetvédelem. 
 
PUSKÁS GELLÉRT
Az egyenesszárnyúak kutatójaként a szakterületem egy természetvédelmi indikátorcsoport. Zászlóshajó-fajai (közösségi jelentőségű illetve védett, fokozottan védett fajok) segítenek az élőhelyek védelmében. Részt veszünk gyakorlati természetvédelmi vizsgálatokban is, de a taxonómiai, faunisztikai és ökológiai kutatásaink eredményei ugyanilyen fontosak. Ezek alapján ítélhető meg, hogy milyen értékeket, hol és hogyan lehet megvédeni.
 
CSERKÉSZ TAMÁS
Jelenleg egy komplex természetvédelmi projekten dolgozom, ami a magyarországi gyepterületek védelméért küzd. A feladatom nagyon sokrétű, de ha csak egyet kellene kiragadnom, akkor a kipusztulástól veszélyeztetett szöcskeegér megmentéséért folytatott erőfeszítést emelném ki. Itt a legfontosabb cél jelenleg a zárt térben történő szaporításnak a megoldása. A szöcskeegér mellett nap, mint nap foglalkozom a kártevőnek kezelt, de közben védelemben is részesített hörcsög ügyével, vagy éppen a hörcsög vadászatára specializált ragadozó, a molnárgörény kutatásával és védelmével. 
 
VÁSÁRHELYI TAMÁS 
A kéregpoloskák az evolúciós alkalmazkodás egészen végletes formáit mutatják, akár élőhelyükre, megjelenésükre, akár táplálkozásukra, székletürítésükre gondolunk. Igen, még az sem szokásos. Az erdők globális, az öreg erdei fák hazai eltűnésével megfogyatkoztak, a szárazódó klíma tovább rontja életlehetőségeiket. Azért kutatom őket, hogy megismerjük, ami velünk él a Földön, ami még megmaradt.