A csoportos csészegomba élénkpiros színű csésze alakú termőtestei február végén és márciusban jelennek meg lombos fák elhalt, földön fekvő, vagy leggyakrabban talajjal betemetett ágain. Korhadékbontó gombafaj. Az elhalt, főleg talajjal fedett faanyag lebontása jelent számára tápanyagforrást. A keresztes vipera egyike a hazánkban élő két mérgeskígyónak. Méregfoga bicska módjára előre nyitható. A méreganyagot elsősorban zsákmányszerzésre használják, kisemlősöket, gyíkokat, békákat és madárfiókákat zsákmányolnak vele. A hiedelemmel ellentétben ritkán támad, akkor is leggyakrabban riasztó jelleggel. A tatár juhar természetes elterjedési területe az Ural-hegység nyugati előterétől a Kárpát-medencéig húzódik. A honfoglaló magyarság útvonalán végig jelen volt, érdekesség, hogy természetes elterjedésének nyugati, északnyugati határa a mai Magyarországon is keresztülfut, a Dunántúl nyugati, északnyugati részein már nem őshonos. Az egyik leggyakoribb bogár, amellyel a dombvidékek és az alacsonyabb hegyvidékek ritkás erdeiben találkozhatunk. Mivel rovarunk nappal aktív, feltűnő, nem rejtőzködő, gyakori állat, sok kiránduló találkozik vele. A gyerekek nyugodtan kézbe vehetik, hiszen nem harap, nem mérgező, nem fut és nem repül el. 1703-ban e néven először holland kereskedők hozták Ceylonból Európába. „Inkognitóban” már jóval korábban eljutott ide, az 1378-ban befejezett cseh királyi koronán is található egy korábban rubinnak vélt vörös turmalin. A drágakő minőségű előfordulásai hazánkban a szebbik nem ujjaira, fülére, nyakára vagy dekoltázsára korlátozódnak. Hazánk leggyakoribb bagolyfaja, az erdei fülesbagoly. Akárcsak a többi bagolyfaj, nem épít fészket. Természetes élőhelyén üregekben és a varjúfélék – szarkák, dolmányos és vetési varjak – fészkében költ. Néha a ragadozó madarak elhagyott fészkeit foglalja el. A süllő a legnagyobb a hazai sügérfélék között. A süllő rendszerint a mély vízben tartózkodik és csak vadászat alkalmával közelíti meg a felszínt. Az est beálltával válik aktívvá, vadászni pedig akkor indul, amikor a vízfelszín közelében sincsen már világos. A nemes májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény. Kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. Korának tengeri csúcsragadozója volt, a faj kialakulását a kréta végi nagy kihalási esemény segítette elő, ugyanis nem csak a szárazföldi élővilágban ment végbe hatalomváltás (a dinoszauruszok kihalásával és a madarak, valamint főleg az emlősök eluralkodásával), hanem a világtengerekben is. Az addig uralkodó tengeri csúcsragadozók nagy része kihalt (a legjobb példa erre talán a hatalmas moszaszauruszok eltűnése). A vidra – melynek tudományos neve Fekete István regénye és a belőle készült film miatt sokaknak ismerősen csenghet – egész Eurázsiában előfordul, az Ibériai-félszigettől egészen Szumátráig találkozhatunk vele. Rejtett, elsősorban éjszakai életmódja miatt a természetben csak ritkán figyelhetjük meg, de a vizek közelében annál gyakrabban találkozhatunk az ún. vidraváltókkal (a vízparti növényzetbe taposott növényfolyosókkal), vagy pedig jellegzetes, halpikkelyeket tartalmazó ürülékével, melyeket területjelölés céljából általában valamilyen feltűnő pontra helyez
