Kutatásaink és a biodiverzitás - Ásvány- és Kőzettár

Ásvány- és Kőzettár

Az ásványok „élőhelyei” – vagyis azok a helyek, ahol diverzitásuk megfigyelhető – a felszíni feltárások és a külszínen vagy föld alatt művelt bányák. De csak az ezen „élőhelyekről” a gyűjteményekbe kerülő példányok „élhetnek” tovább, azaz vizsgálhatók a tudomány eszközeivel vagy mutathatók be a múzeum látogatóinak. Ami ottmarad, az örökre elvész: kibányásszák, aztán feldolgozzák (összetörik vagy megolvasztják) őket, ha pedig bezár a bánya, a felszínen maradt ásványok nagy része elváltozik vagy megsemmisül, a mélyben rekedtekhez pedig már soha nem férünk hozzá.

Megkérdeztük kutatóinkat, milyen módon kapcsolódnak kutatásai a bio-, geodiverzitás megőrzéséhez, kutatásához.

PAPP GÁBOR
Ásványtani tudomány- és kultúrtörténeti kutatások egyik hozadéka, hogy olyan munkákat tudunk az interneten vagy az újságokban az érdeklődők elé letenni, amelyek élővé tehetik számukra az ásványok látszólag élettelen világát, megvilágíthatják azt a fontos szerepet, amit az ásványok és ásványi nyersanyagok játszanak az emberiség történelmében s a ma emberének mindennapi életében, és kedvet ébreszthetnek az olvasókban arra, hogy mélyebben megismerkedjenek az ásványok ezernyi csodát rejtő világával. A topografikus ásványtan egy adott földrajzi térségben található ásványok számba vételével, leírásával foglalkozik. Valamennyien a természetben élünk, így szűkebb hazánk, Magyarország és tágabban a Kárpát-medence ásványtani megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztában legyünk környezetünk valamennyi természeti adottságával, ezen belül az esetleges hasznosítható anyagokkal, etán veszélyforrásokkal.
 
JÁNOSI MELINDA
Sokan ismerik a Marsról, a vörös bolygóról készített fényképeket, de vajon láttak-e már olyan képeket, amelyek a marsihoz hasonló földi környezeteket mutatnak be? Sok kőzet élénk sárgás-barnás-vöröses színét, a vulkánok közelében lévő ásványkiválások, a bányatavak, egyes folyóvizek jellegzetes elszíneződését a vastartalmú ásványok mállástermékei okozzák. E természetes mállási folyamat a bányászat során nagy mennyiségben felszínre kerülő, vas-szulfidásványokban gazdag érc- vagy szénmeddőkben is lejátszódik, hatalmas mennyiségű agresszív vizet produkálva. Ez savas kénhatásával közvetlenül, és az általa az ércekből kioldott mérgező anyagokkal közvetve is komoly környezeti kockázatot jelent. A folyamat ásványtani vizsgálata az oxidációs folyamat körülményeinek, az eközben keletkező termékek tulajdonságainak felderítése révén e kockázatok mérsékléséhez járulhat hozzá.
 
KIS ANNAMÁRIA
Az ember életéhez viszonyítva öröknek és állandónak tűnő hegyeink korának kiderítése ma már egyáltalán nem lehetetlen feladat, hiszen a kőzetek „születési ideje” ásványaikból meghatározható. Ennek egyik eszköze a radiometrikus U-Pb kormeghatározás, melynek legmegbízhatóbb alanya a cirkon. Vegyileg és fizikailag is igen ellenálló kristályai közül kerültek ki a Földünkön talált legidősebb, 4,4 milliárd éves ásványok. A hegyeket felépítő kőzetekben található apró cirkonkristályok szövetükbe zárva őrzik a kőzeteket alakító földtani folyamatok emlékeit így vizsgálatukkal felderíthető e képződmények keletkezésének és későbbi történetének számos részlete.
 
TOPA BOGLÁRKA ANNA
Sokak számára ismerősek lehetnek az egyes kőzetek felszínén gyakorta látható, szenesedett növénymaradványokra emléketető cikornyás rajzolatok. E mintázatokért azonban nem hajdanán élt növények, hanem a mangán egyes ásványai a felelősek, melyek nagyobb tömegben, mint az acélötvözőként nagy fontosságú fém ásványai, gazdaságilag is igen jelentősek. Emellett a kutatóknak is segíthetnek a múltbeli környezeti viszonyok felderítésében. Pontos elemzésükkel egyes esetekben rekonstruálhatók és nyomon követhetők például az egykori tengerek és óceánok aljzatán uralkodó viszonyok. Mindez többek között azért fontos, mert a múlt eseményeinek pontos megismerésével a jelenleg is zajló folyamatok hatásaira következtethetünk.