A virtuális kiállításunk számos, a valódi kiállításainkon fényképezett képén látható oszlopos kristály is igazolja, hogy a turmalin a szó minden érelmében gyűjteményünk oszlopos tagja. E „virtuális vitrinben” gyűjteményünk történetével párhuzamosítva „állítunk ki” néhány példányt.
Turmalin (sörl), mely a mátrixát képező kvarcra ragasztott címke tanúbizonysága szerint már az első teljes körű katalogizálás idején, tehát 1821-ben megvolt.
„Turmalinus” (turmalin) és „Scorilus” (sörl) példányok listája a gyűjtemény ásványrendszertani részéből az első katalógusban (Catalogus reinventationalis, 1821)
Sörlkristályok egy gránitpegmatitból, melyben egykor földpát- és csillámbánya működött (Villeneuve, Québec, Kanada). 1908. évi vétel, tehát a gyűjtemény fénykorából származó példány. (Az MTM állandó ásványtani kiállításáról fotózva)
Egy nagyméretű, nyúlt, görbülten kifejlődött turmalinkristályokat tartalmazó darab a klasszikus greineri (Tirol, Ausztria) lelőhelyről. 1956 előtti példány, dokumentációja 1956-ban elpusztult. (Az MTM állandó ásványtani kiállításáról fotózva)
Két turmalinkristály az 1956-os emlékvitrinünkből. A példányokat az 1956-os tűzvész utáni tavaszon a még romokban heverő ásványtárat borító törmelékből egy a tárba látogató 12 és fél éves gyerek „bányászta ki” néhány másik ásvánnyal együtt, Tokody László – a tár akkori igazgatója – engedélyével és segítségével. A nagy becsben őrzött darabokat Tóth Álmos, az egykori kisgyerek, már mint elismert geológus adományozta vissza a múzeumnak 2000-ben.
Egy tekintélyes méretű kvarckristályon „heverő” elbait (Salinas, Minas Gerais, Brazília) Arnóth József, Svájcban élő mineralógus-muzeológus kollégánk több ezer példányos ajándékából. (A 2019-ben Herenden tartott „Szabályos és szabálytalan szépség” című, főként Arnóth József adományait bemutató kiállításunkról fotózva).
Egy szintén Arnóth József által adományozott példány a zónás kifejlődés szép példája. Az övek szabályos háromszöges lefutása azt mutatja, hogy a szelet a háromfogású kristálytani szimmetriatengelyre – az oszlopok megnyúlási irányára – merőleges. Lelőhelye az Ambohimanambola környéki pegmatitok (Madagaszkár). (A 2017-2018-ban „Svájcból, szeretettel” című, Arnóth József adományaiból berendezett kiállításunkról fotózva).
Turmalinok „alárendelt szerepben”. A szép verdelitoszlopokkal ékes pegmatitdarab egy ametisztből faragott arapapagáj talapzataként szolgál. A művészi drágakő állatszobor Erwin Klein német művész több hasonló alkotásával egyetemben eredetileg dr. Karl Schneider bázeli kollekciójába tartozott. A „drágakő-állatseregletet”, dr. Arnóth József közvetítésével prof. Markus Schneider adományozta a Magyar Természettudományi Múzeumnak. (Megtekinthető a „Formás kövek” minikiállításon a Lovarda földszintjén.)
Az év ásványa, a turmalin Vissza a kiállítás nyitóoldalára