A turmalin színe egy kristályon belül is eltérhet: amint a karikatúra is céloz rá, ezen ásványra igen jellemző a színzónásság. A növekedés során az időben változó összetételű oldatokból eltérő minőségű és/vagy mennyiségű nyomelemek épülhettek be a kristályba. Az eltérő összetétel eltérő színű öveket eredményezhet. E sajátos színezettség különös elnevezéseket ihletett: ilyen a mórfej (sötétbarna végződésű kristályok) vagy a törökfej (piros végű kristályok). A színzónás turmalint gyakran a megnyúlási irányra merőleges szeletekre vágják és csiszolják, a belül piros, kívül zöld szeletek görögdinnye-turmalin néven ismertek.
Zónásan színezett turmalinból vágott, átvilágítva bemutatott szelet az MTM állandó ásványtani kiállításának gemmológiai (drágakőtani) részén
Zónásan színezett turmalinból vágott, átvilágítva bemutatott szelet az MTM állandó ásványtani kiállításának gemmológiai (drágakőtani) részén. A színzónásság jól kiemeli a turmalin keresztmetszetére jellemző ditrigonális szimmetriát (olyan hatszögű keresztmetszet, melyben minden második szög egyenlő, azaz mintha egy egyenlő oldalú háromszög oldalain – itt a belső piros zóna – egy-egy lapos egyenlő szárú háromszög ülne – itt a külső zöld zóna.
Görögdinnye-turmalin (hátul) az MTM állandó ásványtani kiállításának gemmológiai (drágakőtani) részén
Ötlet és szöveg: Papp Gábor, rajz: Budai Éva, színek: Katus Magdolna