A jól fejlett, saját alakú turmalinkristályok jellegzetes alakjuknak köszönhetően könnyen felismerhetőek. Háromszöges (trigonális) szimmetriájúak, vagyis kristálylapjaik 120°-onként ismétlődnek. Fontos ismertető bélyegük a gyakori ditrigonális, vagyis olyan hatszögű keresztmetszet, melyben minden második szög egyenlő (mintha egy egyenlő oldalú háromszög oldalain egy-egy lapos egyenlő szárú háromszög ülne).
Oszlopai – szakszóval prizmái – sokszor hosszant rostozottak. Olykor szálkás megjelenésű, sőt akár azbesztszerű is lehet. Általában nyúlánk, de zömök, lencseszerű kifejlődés is előfordul. Az oszlopokat legtöbbször a piramis nevű kristályformák zárják le. Az ilyen kristályokra a végeik felől tekintve gyakorta egy 120°-os „Mercedes-csillagot” látunk, melyet az egy csúcsban összefutó kristálylapok élei rajzolnak ki. Előfordulhat azonban az is, hogy egyetlen sík kristálylap tetőzi őket. Ha az oszlopok mindkét vége kifejlődött, megfigyelhetjük, hogy eltérő kristályformák jelennek meg rajtuk. A sérült egyedeket szépen csillogó hasadási lapok helyett egyenetlen elválási felszínek jellemzik, mivel mechanikai hatásra a turmalin törik.
Zömök oszlopos turmalinkristályok az MTM állandó ásványtani kiállításának bevezető részén
Az előbbi képen hátul, illetve balra lévő oszlopos turmalinkristályok idealizált rajza.
Sörl rudas halmaza (balra), illetve zömök, jellegzetes ditrigonális körvonalú szabad kristálya
Az Egyesült Államok Ásványtani Társulatának zónás turmalinra emlékeztető címere, a társulat neve alatt a ditrigonális átmetszet körvonalával.
Az év ásványa, a turmalin Vissza a kiállítás nyitóoldalára
Egy sokszínű ásvány névjegye Vissza a kiállításrész nyitóoldalára