A cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola)
szerző: Fuisz Tibor István (Állattár)
A Saxicola torquatus fajt korábban több alfajba sorolták, mára az Európában honos populációkat a Saxicola rubicola, az afrikaiakat S. torquata, a Kaszpi-tengertől keletre előfordulókat pedig a S. maura fajba sorolják.
A cigánycsuk a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó énekesmadár. Régi elterjedt neve, a cigány csaláncsúcs hűen visszaadja a madár jellegzetes viselkedését, sőt élőhelyére is utal. A nyílt, parlagon hagyott területek, mezők, árokpartok jellegzetes költő madárfaja, előszeretettel ül egyenes testtartással a magasabb lágyszárú növények csúcsára, száraz kórókra, a hímek onnan hallatják éneküket. A dombvidékek és síkságok madara, a zárt erdőket és hegyvidékeket elkerüli.
A Közép-Európában honos populációi vonulnak, a telet a Földközi-tenger medencéjének déli vidékein: Észak-Afrikában és a Közel-Keleten töltik. A hazánkban gyűrűzött egyedek legtávolabbi visszafogásai Olaszország déli részén és Görögországban történtek.
A hazánkban szintén előforduló rozsdás csuk (Saxicola rubetra) és cigánycsuk hímek könnyen elkülöníthetők, mivel a cigánycsuk hímjeinek feje teljesen sötét, alatta egy fehér, a tarkón nem záródó nyakörvvel, de nem rendelkeznek fehér szemöldöksávval, míg a rozsdás csukok szeme felett jól látható fehér szemöldöksáv található, és nincs fehér nyakörvük. A tojók esetében is a segít a szemöldöksáv: a rozsdás csukok, erőteljes krémszínű szemöldöksávval rendelkeznek, míg ez egészen halvány a cigánycsuk tojóknál. A két faj elkülönítését az is segíti, hogy a farcsík sárgásbarna alapon erősen pettyes a rozsdáscsuk esetében, a cigánycsuknál pedig egyszínű.
Fészkét alacsonyan, bokrokra vagy fűcsomók alá rejtve rakja. Évente kétszer költ, a költési időszak áprilistól augusztusig tart. Fészekalja jellemzően 5-6 halványkék alapon barna foltos tojás. A tojásokat a tojók melengetik, de a fiókák etetésébe a hím is bekapcsolódik. Rovarokkal, pókokkal, apró csigákkal táplálkozik, a felhagyott, művelésből kivont mezsgyék, parlagok beszántása veszélyezteti hagyományos élőhelyeit. A faj hanyatlását a rovarirtószerek elterjedt használata, a mezőgazdasági területek intenzív művelése is gyorsítja.
A hazai fészkelő párok száma mintegy 200 000 párra tehető, az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja szerint állománya folyamatosan csökken. Hazánkban védett, míg az IUCN listáján nem fenyegetett (Least Concern) besorolást kapott. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A Magyar Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményében 17 cigánycsuk pár fészekaljából származó tojásokat őrzünk, amelyeknél maga a fészek és a költő pár nem került begyűjtésre, csak a tojásokat gyűjtötték és preparálták az 1900-as években létrejött magángyűjtemények részére a tojásgyűjtők. Ezek a magángyűjtemények később jórészt vásárlás vagy ajándékozás útján kerültek a múzeumba. A fészekaljak mellett további 34 példány montírozott, bőrbe tömött vagy csont preparátuma található a gyűjteményben.
Hím cigánycsuk: Készítette: Amurfalcon - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=14742660