Vetési konkoly

Az év vadvirága 2021-ben, a vetési konkoly (Agrostemma githago L.)

Szöveg és képek: Bauer Norbert (Növénytár)

 

Gabonaföldek szélén, mezsgyékben, június elején szinte vonzzák a tekintetet a vetési konkoly (Agrostemma githago) a gabonából kimagasló, feltűnően szép 3–3,5 cm átmérőjű, bíborpiros virágai. A szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó lágyszárú növény virágai öttagúak. Öt sziromlevele szabadon áll, csészelevelei összeforrtak, de hegyes csészecimpái hosszúak, túlérnek a szirmokon (1. ábra). Levelei szálasak, a szárral együtt rásimuló szőrűek, aminek köszönhetően a növény egésze szürkészöld.

1. ábra: A konkoly virága, jellegzetes színű és mintázatú szirmokkal és a szirmokon túlnyúló, hegyes csészecimpákkal (fotó: Bauer Norbert)

Természetvédelmi helyzet, veszélyeztetettség

A konkoly egykor gabonavetéseink gyakori gyomnövénye volt, de napjainkra megritkult, 1993 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Feltehetően a Földközi-tenger mellékéről, a gabonakereskedelem potyautasaként került a Kárpát-medencébe évezredekkel ezelőtt. Így, bár hazánkban nem tekinthető őshonosnak, azonban napjainkra meghonosodott, ún. archeofiton fajunkká vált . Kenyérgabonák vetéseiben egészen a 20. század közepéig komoly problémát jelentett, veszedelmes gyomnövényként tartották nyilván. Akkoriban a konkoly gyakori előfordulása valós problémát jelentett mivel toktermésében fejlődő magjai mérgezőek, ráadásul ezek aratáskor a búzával egy időben érnek.

Az intenzív mezőgazdálkodással és a vegyszeres gyomirtás elterjedésével a konkoly szinte teljesen eltűnt a gabonatáblákról (2. ábra).

2. ábra: Néhány szál konkoly egy alföldi gabonatáblán (fotó: Bauer Norbert)

Ritkasága és a gabonatisztítás technológiájának fejlődése miatt napjainkban már valós veszélyt nem jelent, azonban érdekes, ritka színezőelemként tekintünk rá. Szántók szélén, feltört parlagokon, mezsgyéken az ország egész területén felbukkanhat. Fiatal parlagterületeken nagy ritkán tömeges megjelenésével is találkozhatunk (3. ábra).

3. ábra: Vetési konkoly és pipacs tömeges virágzása egy fiatal parlagterületen, a Bakonyalján… (fotó: Bauer Norbert)

A faj a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében

A vetési konkoly Kárpát-medencei elterjedése gazdagon dokumentált a múzeum Herbarium Carpato-Pannonicum gyűjteményében. Több mint százötven, szépen preparált, lelőhely-adatokkal ellátott példányát őrzünk ebben a gyűjteményben. A 4. ábrán a vetési konkoly egy szép gyűjteményi példányát mutatjuk be. E példányt Budapest napjainkra teljesen beépített területén, Lágymányos egykori szántóparcelláiban gyűjtötte Lengyel Géza (1884–1965) 101 évvel ezelőtt, 1920. május 24-én.


4. ábra: Budapest ma beépített területén, Lágymányos egykori egykori szántóparcelláiban is élt vetési konkoly (fotó: Bauer Norbert)