Az év madara 2020-ban: az erdei fülesbagoly
Leírás, felismerés:
Hazánk leggyakoribb bagolyfaja, az erdei fülesbagoly (Asio otus) közepes méretű, felálló tollfülekkel rendelkező, barnás tollazatú, rejtőszínű madár. A baglyokra jellemző módon a tojók nagyobbak a hímeknél. Testhossza 25-35 cm, szárnyfesztávolsága 95-100 cm.
A faj elterjedési területe hatalmas, Eurázsia és Észak-Amerika mérsékeltövi területein mindenhol előfordul, és Észak-Afrikában is megtalálható. Az Ázsia északi tájain költő állományok Kelet-Kínában, Észak- és Dél-Koreában, és Észak-Indiában telelnek. Európa hidegebb, északi területeiről az egyedek délre húzódnak telelni; a magyarországi állomány áttelel, de sok északi vendég is előfordul ilyenkor nálunk. Télen sok erdei fülesbagoly a településekre behúzódva, akár csapatosan bukkan fel a kertek és parkok örökzöld fáin. Egy-egy ilyen csapat akár 30-50 egyedet is számlálhat.
fotó: Ráczi Zoltán
Az erdei fülesbagoly, akárcsak a többi bagolyfaj, nem épít fészket. Természetes élőhelyén üregekben és a varjúfélék – szarkák, dolmányos és vetési varjak – fészkében költ. Néha a ragadozó madarak elhagyott fészkeit foglalja el. A telepesen költő vetési varjú komoly állománycsökkenése a kisebb termetű baglyok költési lehetőségeit is beszűkíti. Kedveli az erdőszéleket, ligetes állományokat, a zárt erdőket azonban kerüli. Az emberi településeken előszeretettel fészkel a számára kihelyezett odúkban, költőládákban. Lakótelepek épületeire szerelt fészekládában is feljegyezték költését.
fotó: Ráczi Zoltán
Évente egyszer, aránylag korán költ, a tojók márciusban rakják le átlagosan 5-6 tojásból álló fészekaljukat. A hímek ugyan nem vesznek részt a tojások melengetésében, de a tojót és a fiókákat táplálékkal látják el a költés során.
Az erdei fülesbagoly madarakat, hüllőket, kétéltűeket és ízeltlábúakat is fogyaszt, de táplálékának túlnyomó részét – az eddig ismert adatok szerint 85-95%-át – kisemlősök alkotják. A baglyok éjszaka szerzik a táplálékukat. A sötétben egyrészt hatalmas szemeik, másrészt kiváló, az emberénél tízszer érzékenyebb hallásuk segítik vadászatukat. A laza tollazatnak és az evezőtollak finom szerkezetének köszönhetően hangtalanul képesek repülni, így áldozataik nem érzékelik a bagoly közeledését.
Rendszertani helyzet:
A hazánkban élő bagolyfajok a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjének két családjába sorolhatók. A gyöngybagolyféléket (Tytonidae) csak egyetlen faj, a templomtornyokban rendszeresen költő, ezért a vidéki településeken szintén gyakori gyöngybagoly (Tyto alba) képviseli. Magyarországon jóval több, tizenegy faj tartozik a bagolyfélék (Strigidae) családjába: többek között az apró termetű kuvik, gatyás kuvik, törpe kuvik, a közepes termetű fülesbaglyok és macskabagoly, az uráli bagoly és a hatalmas méretű uhu.
fotó: Lovranits Júlia
Természetvédelmi helyzet, veszélyeztetettség:
Hazai fészkelőállománya a 20. század végén 6500 - 12 000 párra volt tehető, az országos állományváltozás trendje nem ismert. Az erdei fülesbagoly természetes ellenségei a fiókáikat gyérítő nyest, nyuszt, héja, karvaly, és a nagyobb bagolyfajok. Az emberi településre beszokott, és utak mellett vadászó példányokra a gázolás is komoly veszélyt jelent.
Az IUCN listáján a Nem fenyegetett (Least Concern) kategóriába sorolják, ugyanis világállományát 2,5-5 millió egyedre becsülik. Hazánkban védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
A faj a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében:
Mivel az autóutak mellett aránylag gyakran találnak elütött erdei fülesbaglyokat, ezt a fajt számos csont és montírozott példány képviseli a múzeumban. A látogatók a “Sokszínű Élet” állandó kiállításban, a nagy diorámában tekinthetik meg.
fotó: Téglásy Zsuzsa
Szerző: Fuisz Tibor
Kulturális érdekességek:
Viszonylag ismert magyar kapcsolódású, baglyot ábrázoló kép Albrecht Dürer: A kis bagoly című festménye (1508, Nünberg).
A kis bagoly -Albrecht Dürer festménye
Az ókori görögöknél létezett bagolykultusz. Athéné szent madara volt a kuvik és a bagoly motívum pénzérméken is szerepelt. Egyiptomban nem volt bagolyisten, de gyakran előfordult mumifikált bagoly, főleg gyöngybagoly, szépsége miatt női előkelők koporsójában. Babiloni női istenséget is ábrázoltak bagollyal. Babilon bukását úgy jósolták meg, hogy egy bagoly fog ülni a romokon. Kínában és Peruban nem volt egyértelműen pozitív, védelmező is, de gonoszság megtestesítője is lehetett. A középkorban a keresztények szerint rossz események kísérői lehettek a baglyok, William Shakespeare a Machbethben is erre erősít.
Manapság gyakori a bagoly pozitív ábrázolása, erre egy jó példa Szabó Lőrinc alábbi verse:
A Bagoly
„Kisfiam kieszelte, hogy van
valahol egy mindenható,
aki megbünteti, ha rossz és
csokoládét hoz, hogy ha jó.
a nagyurat el is nevezte:
- Bagoly! -mondta - ez a neve! -
De úgy látszik, rám is hasonlít,
mert nagy kerek szemüvege
van a bagolynak: legalább is
így mesélgeti a gyerek;
s akármi történik a házban,
az mind a bagoly műve lett.
A bagoly vitt el reggel engem
és estére ő vitt haza,
a baglyot hívtuk, ha nem ízlett
a gyereknek a vacsora,
s Lóci megtette ezt is, azt is,
amit azelőtt semmiképp,
csak azért, hogy bebizonyítsa
külön istene erejét.
Nekem nem tetszett a bagoly, de
tűrtem némán egy darabig.
Tegnap azonban elővettem
s faggatni kezdtem a kicsit:
- Mond, Lóci, bagoly igazán van? -
- Van hát! - Ismered? - Ismerem! -
- De én nem tudok hinni benne,
amíg nem látom, hogy milyen! -
- Látni fogod! - jött tűzbe erre
Lóci, s mérgesen otthagyott;
s most a fejét tíz hosszú percig,
gondolom, azon törte, hogy
hogyan tudna meggyőzni engem,
mert végül is előszedett
valami fiók fenekéről
egy régi rossz szemüveget,
s jelentve, hogy a bagoly itt lesz,
kiment az erkélyünkre, és
már kiáltott is: - Ugye, látod?
Itt van az ablaknál! benéz!
Épp rád néz! Szemüvege is van!
Itt a bagoly!... - Elhallgatott,
s én láttam, hogy csakugyan ott van,
a szemüveges alakot:
láttam Lócit átszellemülten,
ahogy benézett, komolyan
és gőgösen, mint aki érzi,
hogy rettentő szerepe van:
láttam Lócit tágult szemekkel,
sugarasan, mint egy szobor...
S szaladtam a másik szobába
a hírrel, hogy itt a bagoly,-
és Lóci, mire visszatértünk,
már bent volt, ugrált, kacagott,
s szemében ragyogott az isten,
aki a lelkében lakott.”
/Szabó Lőrinc/
Gyűjtötte: Turcsán Zsolt, Szundi Anett, Földházi Gyula
Tippek pedagógusoknak, ahol az év faja a tananyaghoz kapcsolódik:
Hatodik évfolyam:
Az OFI-s tankönyv kiemeli az erdei fülesbaglyot (67. oldal).
Tizedik évfolyam:
Tanulnak az élőlényekről (rendszertan stb.). Az erdei fülesbaglyot 148. oldalon említi az OFI-s tankönyv.
Gyűjtötte: Kispál István