Keresztes vipera

Az év hüllője 2020-ban: a keresztes vipera

 

Leírás, felismerés:

A keresztes vipera (Vipera berus) egyike a hazánkban élő két mérgeskígyónak. A keresztes viperának zömök, izmos teste van és rövid farka, amely hirtelen vékonyodik el. A nyaktájéktól a farok végéig sötét, cikk-cakk sáv húzódik. A test két oldalán kör alakú foltok díszítik, melyek színe megegyezik a cikk-cakk mintáéval. Feje háromszögletű, méregmiriggyé alakult fültőmirigyei miatt hátrafelé kiszélesedő. A hímek nagyjából 60 cm-re, a nőstények 70-80 cm-re nőnek meg. Pupillája függőleges állású.  

fotó: Babocsay Gergely

A keresztes viperák méregfoga bicska módjára előre nyitható. A méreganyagot elsősorban zsákmányszerzésre használják, kisemlősöket, gyíkokat, békákat és madárfiókákat zsákmányolnak vele. A hiedelemmel ellentétben ritkán támad, akkor is leggyakrabban riasztó jelleggel. Baj akkor történik, ha kézbe veszik. Mérge elsősorban keringést gátló és véralvasztó hatású vérméreg. Hazánkban a keresztes vipera marás rendkívül ritka.

 

Rendszertani helyzet:

Két alfaja él Magyarországon. A törzsalak, Vipera berus berus Északkelet-Magyarországon, a boszniai keresztes vipera, Vipera berus bosniensis pedig a Dél-Dunántúlon fordul elő. A törzsalakra jellemző az ivari kétalakúság: a hímek inkább szürkék, emiatt mintázatuk kontrasztos, a nőstények pedig inkább barnás színűek. A boszniai keresztesvipera hím és nőstényei színezetben nem különböznek egymástól, alapszínük a barna valamelyik árnyalata. A cikk-cakk mintázat barnás-feketés, és gyakran nem egybefüggő, hanem felszakadozott keresztsávok alkotják. Mindkét állományban gyakran találkozhatunk fekete (melanisztikus) példányokkal. Mindkét alfajnál és nemnél a farokvég a hasi oldalon sárga.

fotó: Halpern Bálint

Természetvédelmi helyzet, veszélyeztetettség:

A hazai állományokról keveset tudunk, de az biztos, hogy csökkenő tendenciát mutatnak. Az ember fokozatosan foglalja el és alakítja át természetes élőhelyét, így megfelelő telelő-, szaporodó- és táplálkozóhelyek hiányában számuk rohamosan csökken. Ezen kívül a tudatlanságból eredő, szándékos pusztításnak, közúti forgalomnak vagy vaddisznóknak esnek áldozatul. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 250000 Ft.

preparátum a kiállításban (fotó: Németh Hajnalka)

 

A faj a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében:

A Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteménye 180 keresztes vipera példányt őriz. Ezek elsősorban alkoholban konzervált példányok, de fontos gyűjteményi tárgyak a vedlett bőrök és a csontok is. A múzeum kutatói DNS-alapú elemzésekkel is foglalkoznak, ezért élő keresztes viperákból gyűjtött szövetmintákat tárolnak -80 ̊C-on, hogy később molekuláris vizsgálatokat végezhessenek a fokozottan védett viperákon. Ezek a molekuláris vizsgálatok hosszú távon hozzájárulnak a faj védelméhez, és fontos információval szolgálnak a természetvédelem számára. Keresztes vipera preparátumot a „Sokszínű Élet” c. állandó kiállításunkban láthatnak.

preparátum a kiállításban (fotó: Szabados Tamás)

Szerző: Vörös Judit

 

Kulturális érdekességek:

 

Aszklépiosz szobra

A kígyóknak számos ellentétes értelmezése létezik. Gyógyításra használható mérge miatt a gyógyítás istenének szimbóluma (gyógyszertárakon is kehelyből kibújó kígyó látható). A vipera Aszklépiosznak, az orvostudomány istenének (allegóriájának) egyik attribútuma, amelyet a mai napig a gyógyítás egyik egyezményes szimbólumaként használnak.

Aszklépiosz szobra  (görög eredeti, római másolat)

 

Uraborosz egy középkori alkimista könyv miniatúráján

A kígyó, bőrének levedlése miatt az újjászületés, az örök körforgás jelképe. A saját farkába harapó kígyó a ciklikusságot, a körforgást jelenti.

Uraborosz ábrázolás a XVIII. századból (Cyprianus Clavis: Inferni sive magia alba et nigra approbata Metatrona című könyvéből)

Az őrzők legendája

A populáris kultúrában van példa pozitív feltűnésére is. Az őrzők legendája (Legend of the Guardians: The Owls of Ga'Hoole) című animációs filmben, amely állatok terén inkább a baglyokra fókuszál, ám mégis úgy kerül elő benne a vipera, mint a főszereplők gyengéd dadája.

Vipera Az őrzők legendája című animációs filmben

Dodge amerikai autómárka

A Dodge amerikai autómárka Viper névre hallgató 1999-es autójának formaterve is a viperára utal. Ez az autó fényszóróiban és formavilágában hordozza az áldozatára lecsapó kígyó dinamizmusát.

A Dodge amerikai autómárka Viper névre hallgató autója

 

Gyűjtötte: Turcsán Zsolt, Földházi Gyula

 

 

Tippek pedagógusoknak, ahol az év faja a tananyaghoz kapcsolódik:

Tizedik évfolyam (biológia):

Tanulnak az élőlényekről (rendszertan stb.). Itt a hüllőknél a keresztes vipera a 142. oldalon található meg az OFI tankönyvében.

Gyűjtötte: Kispál István