MTM Mátra Múzeuma
A Mátra Múzeum gyűjteményei igen fontos regionális gyűjteménynek számítanak, jelentős hazai és nemzetközi anyaggal. A nálunk őrzött példányok egyedülálló felbontással reprezentálják elsősorban az észak-magyarországi (vagy egyes gyűjtemények esetén, ezen belüli területek) flórát és faunát, de vannak gyűjteményrészek, amelyek európai szinten is jelentősek (pl. álkérészek, madártojások). Az ilyen gyűjtemények alapvető adatokat szolgáltatnak a biodiverzitás, az evolúció kutatásán túl a természetvédelmi tervezésekhez, és időben visszanyúlva tudnak információkkal szolgáltatni múltbéli ökológiai és természetvédelmi állapotok feltárásához.
Megkérdeztük kutatóinkat, milyen módon kapcsolódnak kutatásai a bio-, geodiverzitás megőrzéséhez, kutatásához.
BÁRYNÉ GÁL EDIT
A régi térképek, 19. század végi fotók vizsgálata lehetőséget biztosít arra, hogy feltárjuk az ember természetformáló, természet-átalakító tevékenységét közvetlen környezetünkben az elmúlt több mint egy évszázadban. Ez a vizsgálat választ ad a jelenleg meglévő gazdasági ágak (szőlőművelés, erdőgazdálkodás) kialakulásának, térhódításának folyamatára.
BABOCSAY GERGELY
A mérgeskígyók taxonómiai kutatása egyrészt feltárja a még ismeretlen és megőrzendő biológiai sokféleséget, másrészt a közegészségügyi szempontból jelentős mérgeskígyók alaktani és taxonómiai változatosságának leírásával jelentős segítséget nyújt a mérgeskígyó-marások kezelésének globális tervezéséhez és támogatásához.
BALLÓK ZSUZSANNA ZITA
Vizsgáljuk a parlagi sas (Aquila heliaca), mint indikátorfaj helyzetét zsákmányállatain és fészkelési szokásain keresztül. E faj jelenléte bizonyítja egy terület természetességét, az emberi zavarás alacsony szintjét, így számos egyéb, ritka védett faj életterének meglétét.
A füves puszták területének csökkenése és állapotromlása (emberi behatás, klímaváltozás) miatt a két faj fontos táplálékát képező kisemlősök bizonyos állományai egyre fogynak, mely folyamat jól nyomon követhető a parlagi sas táplálék összetételének változásának vizsgálatával.
KISS ÁDÁM
Fajismeret nélkül nincs természetvédelem, és sokkal szegényesebb lesz a biodiverzitásról alkotott képünk is. Nem csak idehaza, hanem szerte a világban. Bár jelenleg az általam vizsgált bagolylepke csoportok nem mutatnak inváziós hajlamot, azt már lehet sejteni, hogy egyes általam vizsgált fajok végleg eltűnhettek már az élet palettájáról, miután megszűntek az élőhelyei (pl. egy még leíratlan faj pakisztáni élőhelyeit mára szinte teljesen beépítették).
FODOR ROZÁLIA
A nyomfosszíliák az egykor élt élőlények élettevékenysége (pl. táplálkozás, helyváltoztatás, lakóhely készítés, szaporodás) során keletkezett nyomok. Az élőlény viselkedése a környezeti feltételeket (éghajlat, energiaviszonyok, táplálék minősége és mennyisége, oxigéntartalom, élőlények közötti kapcsolat) és azok változását tükrözi. Ezért a földtörténeti múltban létrejött életnyom-együttesekből következtetni lehet az egykori környezeti feltételekre, azok változására, valamint olyan élőlények jelenlétére, amelyek nem rendelkeztek fosszilizálódásra alkalmas szilárd vázzal – akár több száz millió évre visszamenőleg
KOVÁCS TIBOR
A kutatásaim a területi „fehér foltok” feltárása mellett kiterjednek napjaink aktuális problémáira, mint amilyen a globális felmelegedés, a vizek hidromorfológiai átalakítása és szennyezése, erdei ökoszisztémák és egyéb élőhely típusok átalakulása, eltűnése, illetve az özönfajok megjelenése. Számos európai programban (Natura 2000, Víz Keretirányelv) veszünk részt és kiterjedt kapcsolatrendszerünk van: Balkán-, Indonézia-, Közel-Kelet, illetve számos európai és tengeren túli kutatóintézet, természettudományi múzeumával.
