Növénytár
A növény- és gombagyűjtemények tér- és időbeli lenyomatát adják egy adott terület, esetünkben a jelenkori és a történelmi Magyarország, a Kárpát-medence flórájának. A gyűjtemények jelentősége azok digitalizálásával jelentős mértékben felértékelődik, hiszen az adatok elektronikus formában, adatbázisban történő kezelésével, lehetőség nyílik egzakt, statisztikai kiértékelésre, a változások nyomon követésére, valamint széleskörű, minden szakember számára elérhető hozzáférésre. A növénytári gyűjteményekben folyó munka jól kapcsolódik a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájához. Ehhez a gyűjteményeink adják a dokumentációs bázist, muzeológusaink pedig a szakértelmet. Munkatársaink részt vesznek természetvédelmi oltalom alatt álló területek, fajok és élőhelyek állapotának felmérésében, az egyes fajok természetvédelmi státusának véleményezésében, a tudásbázis fejlesztésében, valamint inváziós fajok elterjedésének vizsgálatában. Ismeretterjesztő előadásokkal, publikációkkal aktívan közreműködünk a biológiai sokféleséggel kapcsolatos tájékoztatásban és szemléletformálásban is,. A Növénytár jelentős szerepet vállal a hazai mezőgazdaság genetikai alapját képező genetikai erőforrások megőrzésében.
Megkérdeztük kutatóinkat, milyen módon kapcsolódnak kutatásai a biodiverzitás megőrzéséhez, kutatásához.
2021
LOCSMÁNDI CSABA
Biodiverzitáshoz és természetvédelemhez kapcsolódó témák:
-gombaflorisztikai kutatások Magyarországon, kiemelt figyelemmel a ritka és védett gombafajokra
-gombaflorisztikai kutatások az elcsatolt területeken, Kőszegi-hg. (Őrvidék), Selmeci-hg. Felvidék), Bihar-hg., Retyezát-hg. (Erdély)
-gombafajok ex situ megőrzése, élő állapotban, folyékony nitrogénben. Az „élő” gyűjteményt 1990-ben hoztuk létre, folyamatosan gyarapítjuk újabb fajokkal, jelenleg közel 1100 tenyészetet tárolunk.
-gombafajok fagyasztva-szárítása (liofilizálása). A ritka vagy védett fajok formái és színei megőrizhetők ezzel a módszerrel. Az oktatásban kiváló segédanyag.
-oktatás gombaszakellenőri tanfolyamokon. Az összes, Magyarországon védett gombafaj (58) megismertetése a hallgatókkal.
-részt vettünk a védelemre javasolt hazai gombafajok kiválasztásában
-részt vettünk az árusítható hazai gombafajok kiválasztásában
-tavaszi és őszi gombakiállítás lebonyolítása
BAUER NORBERT
Muzeológiai alapfeladatai mellett Bauer Norbert veszélyeztetett fajok megőrzésére irányuló autökológiai vizsgálatokat és természetvédelmi és ökológiai problémák feltárására irányuló vegetáció-monitoring vizsgálatokat folytat. Példaként említhető egy keleti-bakonyi Life-projekt, amelynek keretében, 2010 és 2019 között a pannon molyhos tölgyes mintaterületen a túltartott nagyvad-állomány kizárásának hatásait, valamint becserjésedett gyepterületeken a tradicionális tájhasználat visszaállításának hatásait tanulmányozta állandó kvadrát (mintanégyzet) módszerrel. Egy másik, 2018-ban a Keszthelyi-hegységben elindított vizsgálat keretében, a Pannon Egyetem munkatársaival együttműködésben a feketefenyő-pusztulás miatt letermelt állományok vágásterületein a növényzet természetes regenációját tanulmányozza, vizsgálva, hogy mely területek milyen mértékben sújtottak inváziós fajokkal, továbbá, hogy hosszabb távon mely területek esetében várható természetközeli élőhely regenerációja. Rendszeresen foglalkozik ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok élőhely-választásának minél pontosabb feltárásával, amellyel a fajok hatékonyabb természetvédelmét szolgálja. A természetvédelmi problémákra ismeretterjesztő fórumokon (kiállítások, múzeumi rendezvények, ismeretterjesztő írások) is rendszeresen felhívja a figyelmet.
BÓKÁNÉ BARBACKA MÁRIA
A jura időszaki magyar és külföldi paleo-flórák kutatása a régmúlt növényvilág biodiverzitását mutatja meg. Tisztán látható a növény és változó környezetének interakciója az ember előtti időszakokban. Mivel a múltban számos globális és lokális folyamat játszódott le, a klíma és környezet szintjén történő változásokból, visszatekintve az egykori alkalmazkodási mechanizmusokra/kihalásokra, következtetések vonhatóak le a mostani viszonyokra és a jövőre vonatkozó következményekre.
BUCZKÓ KRISZTINA
Nemzetközileg elismert kovaalga (=diatóma) szakértőként minden, a kovaalgákkal kapcsolatos kutatásban részt vállalok, legyen ez a Kárpáti-régió diatóma flóra feltárása álló- és folyóvizeinkben, vagy extrém élőhelyeken, sziklákon, barlangok mélyén, lápokon. Érdeklődésem középpontjában az áll, hogyan hatnak a jelenlegi globális változások vizeinkre, illetve voltak-e hasonló változások a múltban, mint amilyenek napjainkban tanúi vagyunk. Elsősorban a kovaalgák válaszát vizsgálom klimatikus és emberi hatásra, rövid (éves, évtizedes) és hosszú- (évezredes, évmilliós) skálán, az ehhez szükséges mintákat tavi üledékek fúrásaiból nyerjük. A tavi üledékek feldolgozásában számos szakember vesz részt, ezért sok társszerzővel, kutatóval dolgozom együtt hazánkban, Európában és azon túl is. Jelenleg a Kárpátok magas hegyi tavainak diatómának tér- és időbeli mintázatait vizsgálom, gyűjtéseket végzünk a Retyezátban, Fogarasi Havasokban, Párengben és a Kelemen Havasokban.
ERDEI BOGLÁRKA
Kutatásaink során a földtörténeti múltra nyíló ablakokba szeretnénk betekinteni. A hajdan élt élőlények sokféleségének, diverzitásának vizsgálata egy olyan érdekes világot tár elénk, amit a maitól különböző élőlények, tájkép és klíma jellemzett. A hazai fosszilis flórák, és különösen a zárvatermők kutatása az elmúlt 100 millió évből, Iharkút és Ajka kréta időszaki növényeitől egészen Gérce és Pula pliocén korú vulkáni flórájáig, fontos információkkal szolgál nem csak a növények evolúcióját illetően, de a paleoklíma kutatásokhoz, a klíma modellek fejlesztéséhez is jelentősen hozzájárul. A hajdan hazánk területén is honos, ma erősen veszélyeztetett, védelemre szoruló növény csoport, a cikászok kutatásában nemzetközi viszonylatban is értékes eredmények születtek.
LŐKÖS LÁSZLÓ
A zuzmóflóra felmérésén keresztül számos magyarországi nemzeti park és természetvédelmi terület biodiverzitás-feltárásához járulunk hozzá. A magyarországi zuzmófajok elterjedési és gyakorisági adatai alapján összeállítottuk a hazai zuzmók vörös listáját. Javaslatot tettünk a Magyarországon védett zuzmófajok kijelöléséhez, ami jelenleg 17 faj törvényes védelmét biztosítja. A védett zuzmófajok klasszikus és molekuláris genetikai alapú taxonómiai kutatásával, térképezésével, monitorozásával folyamatosan segítjük a természetvédelmi hatóságok munkáját. A levegőszennyeződésre érzékeny indikátor zuzmófajok vizsgálatával környezetünk állapotának monitorozásában veszünk részt.
PAPP BEÁTA
Mohamonitorozás a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A 2000-től működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) célja, hogy nyomon kövesse környezetünkben az emberi behatásokra, valamint a klímaváltozás hatására bekövetkező változásokat. Ezért egyrészt vizsgálja egyes kiválasztott fajok országos elterjedésének, lokális populációik méretének időbeni változását (fajmonitorozás), másrészt különböző élőhelyek reprezentatív állományaiban hosszú távon az élővilág változását (élőhelymonitorozás). Ennek keretében az MTM végzi az egész országra kiterjedően az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének listáján szereplő, közösségi jelentőségű mohafajok országos felmérését, valamint különböző mohákban gazdag élőhelyeken (vizes élőhelyek, száraz gyepek, szikesek, erdők) 50 kijelölt mintanégyzetben 20 éve vizsgálja a mohavegetáció változását.
Szigetközi mohamonitorozás (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A Szigetközi monitorozás szintén emberi behatásokra történő változások kimutatását tűzte ki célul. A Gabčikovo-i vízerőmű építése kapcsán a Duna magyarországi felső szakaszát elterelték, azaz a víznek a korábbihoz képest csak egy jóval kisebb hányada jutott az itt elterülő Szigetközi ágrendszer területére. A vízellátottság és vízszintingadozások csökkenése jelentős változásokat idézett elő a vízi/vízparti mohavegetáció összetételében, mennyiségében is. Az elterelés előtt 1991-92-ben egy állapotfelmérést végeztünk, majd 1995-től immár 25 éve követjük nyomon a bekövetkezett változásokat.
A Balkán mohaflóra kutatás (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A Balkán mohaflóra feltárása is kapcsolódik az emberi behatásokra, valamint a klímaváltozás hatására bekövetkező változások kimutatásához. A mohaflóra kutatása a balkáni térség országaiban elhanyagolt tudomány terület volt. A változások követéséhez először egy alapvetést kell elvégeznünk, egy leltárt, hogy mink van. A mohák esetében még ez az alapfelmérés folyik a Balkánon. Az MTM az elmúlt húsz évben 61 expedíciót szervezett balkáni kutatókkal közösen a mohaflóra feltárására és több mint 18000 példány került a Mohagyűjteménybe. 620 olyan példányunk van, amely az adott ország területére a faj első bizonyított előfordulását jelenti.
SOMLYAY LAJOS
Kutatásaim hazánk virágos flórájának tudományos megismerésére irányulnak. Fő kutatási területeim Budapest környéke, a Bükk, a Mátra, a Pilis, a Tornai-karszt és a Zempléni-hegység. Eddig a tudomány előtt korábban ismeretlen öt fajt (Himantoglossum jankae, Sorbus javorkae, S.keszthelyensis, S. udvardyana, S. ujhelyii) írtam le, részben a botanikailag igen régen kutatott Budai-hegységből. Hazánkban korábban nem ismert, vagy kipusztultnak hitt védendő fajokat is találtam az ország különböző pontjain (pl. Crepis mollis, Geum rivale, Epipactis futakii, Epipactis peitzii). Ezenfelül rengeteg ismert, növényföldrajzi és természetvédelmi szempontból fontos faj új hazai lelőhelyeit dokumentáltam.
TAMÁS JÚLIA
Az ember alkotta falak, építmények spontán páfrány-előfordulásait kutatom. Érdekes, új eredmény, hogy ezek a falak életlehetőséget biztosíthatnak ritka, sok esetben védett páfrányfajok számára is. Az ember természetes élőhelyeket átalakító hatása ugyanakkor átmenetileg vagy tartósan alkalmatlanná tesz területeket a korábban ott élő növényfajok, köztük a páfrányok számára is. A biodiverzitás ilyen változásainak folyamatai a Páfránygyűjteménybe kerülő példányok révén nyomon követhetők, és később is elemezhetők.
2020
LOCSMÁNDI CSABA
Biodiverzitáshoz és természetvédelemhez kapcsolódó témák:
-gombaflorisztikai kutatások Magyarországon, kiemelt figyelemmel a ritka és védett gombafajokra
-gombaflorisztikai kutatások az elcsatolt területeken, Kőszegi-hg. (Őrvidék), Selmeci-hg. Felvidék), Bihar-hg., Retyezát-hg. (Erdély)
-gombafajok ex situ megőrzése, élő állapotban, folyékony nitrogénben. Az „élő” gyűjteményt 1990-ben hoztuk létre, folyamatosan gyarapítjuk újabb fajokkal, jelenleg közel 1100 tenyészetet tárolunk.
-gombafajok fagyasztva-szárítása (liofilizálása). A ritka vagy védett fajok formái és színei megőrizhetők ezzel a módszerrel. Az oktatásban kiváló segédanyag.
-oktatás gombaszakellenőri tanfolyamokon. Az összes, Magyarországon védett gombafaj (58) megismertetése a hallgatókkal.
-részt vettünk a védelemre javasolt hazai gombafajok kiválasztásában
-részt vettünk az árusítható hazai gombafajok kiválasztásában
-tavaszi és őszi gombakiállítás lebonyolítása
BARINA ZOLTÁN
Kutatásaim során előbb a Gerecse, majd a Vértes és részben a Pilis-Visegrádi-hegység flórájának részletes feltárását végeztem, 2004-től Albánia flóráját dolgoztuk fel monografikusan. Biodiverzitás-kutatásaink kiterjednek a növények molekuláris diverzitásának vizsgálatára, a kapcsolódó nevezéktani kutatásokra, valamint szervesen kapcsolódnak a területek biodiverzitásának megőrzéséhez, a fajok biogeográfiájának és élőhelyválasztásának megismeréséhez. Ezeket ötvözi egy aktuális kutatási témánk, mely albániai, kipusztulással veszélyeztetett növényfajok élőhelyspektrumát tárja fel és a helyi hivatásos természetvédelmet, valamint a nagyközönséget vonja be ezek megőrzésébe. Városflóra-kutatásokat folytatunk nagyvárosokban, melyek idegenhonos és inváziós fajok terjedésének elsődleges gócpontjai. Növényfenológiai kutatásaink a klíma változásának hatékony és gyors detektálásán túl az arra adható válaszok kidolgozását is magukban foglalják.
BAUER NORBERT
Muzeológiai alapfeladatai mellett Bauer Norbert veszélyeztetett fajok megőrzésére irányuló autökológiai vizsgálatokat és természetvédelmi és ökológiai problémák feltárására irányuló vegetáció-monitoring vizsgálatokat folytat. Példaként említhető egy keleti-bakonyi Life-projekt, amelynek keretében, 2010 és 2019 között a pannon molyhos tölgyes mintaterületen a túltartott nagyvad-állomány kizárásának hatásait, valamint becserjésedett gyepterületeken a tradicionális tájhasználat visszaállításának hatásait tanulmányozta állandó kvadrát (mintanégyzet) módszerrel. Egy másik, 2018-ban a Keszthelyi-hegységben elindított vizsgálat keretében, a Pannon Egyetem munkatársaival együttműködésben a feketefenyő-pusztulás miatt letermelt állományok vágásterületein a növényzet természetes regenációját tanulmányozza, vizsgálva, hogy mely területek milyen mértékben sújtottak inváziós fajokkal, továbbá, hogy hosszabb távon mely területek esetében várható természetközeli élőhely regenerációja. Rendszeresen foglalkozik ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok élőhely-választásának minél pontosabb feltárásával, amellyel a fajok hatékonyabb természetvédelmét szolgálja. A természetvédelmi problémákra ismeretterjesztő fórumokon (kiállítások, múzeumi rendezvények, ismeretterjesztő írások) is rendszeresen felhívja a figyelmet.
BÓKÁNÉ BARBACKA MÁRIA
A jura időszaki magyar és külföldi paleo-flórák kutatása a régmúlt növényvilág biodiverzitását mutatja meg. Tisztán látható a növény és változó környezetének interakciója az ember előtti időszakokban. Mivel a múltban számos globális és lokális folyamat játszódott le, a klíma és környezet szintjén történő változásokból, visszatekintve az egykori alkalmazkodási mechanizmusokra/kihalásokra, következtetések vonhatóak le a mostani viszonyokra és a jövőre vonatkozó következményekre.
BUCZKÓ KRISZTINA
Nemzetközileg elismert kovaalga (=diatóma) szakértőként minden, a kovaalgákkal kapcsolatos kutatásban részt vállalok, legyen ez a Kárpáti-régió diatóma flóra feltárása álló- és folyóvizeinkben, vagy extrém élőhelyeken, sziklákon, barlangok mélyén, lápokon. Érdeklődésem középpontjában az áll, hogyan hatnak a jelenlegi globális változások vizeinkre, illetve voltak-e hasonló változások a múltban, mint amilyenek napjainkban tanúi vagyunk. Elsősorban a kovaalgák válaszát vizsgálom klimatikus és emberi hatásra, rövid (éves, évtizedes) és hosszú- (évezredes, évmilliós) skálán, az ehhez szükséges mintákat tavi üledékek fúrásaiból nyerjük. A tavi üledékek feldolgozásában számos szakember vesz részt, ezért sok társszerzővel, kutatóval dolgozom együtt hazánkban, Európában és azon túl is. Jelenleg a Kárpátok magas hegyi tavainak diatómának tér- és időbeli mintázatait vizsgálom, gyűjtéseket végzünk a Retyezátban, Fogarasi Havasokban, Párengben és a Kelemen Havasokban.
ERDEI BOGLÁRKA
Kutatásaink során a földtörténeti múltra nyíló ablakokba szeretnénk betekinteni. A hajdan élt élőlények sokféleségének, diverzitásának vizsgálata egy olyan érdekes világot tár elénk, amit a maitól különböző élőlények, tájkép és klíma jellemzett. A hazai fosszilis flórák, és különösen a zárvatermők kutatása az elmúlt 100 millió évből, Iharkút és Ajka kréta időszaki növényeitől egészen Gérce és Pula pliocén korú vulkáni flórájáig, fontos információkkal szolgál nem csak a növények evolúcióját illetően, de a paleoklíma kutatásokhoz, a klíma modellek fejlesztéséhez is jelentősen hozzájárul. A hajdan hazánk területén is honos, ma erősen veszélyeztetett, védelemre szoruló növény csoport, a cikászok kutatásában nemzetközi viszonylatban is értékes eredmények születtek.
LŐKÖS LÁSZLÓ
A zuzmóflóra felmérésén keresztül számos magyarországi nemzeti park és természetvédelmi terület biodiverzitás-feltárásához járulunk hozzá. A magyarországi zuzmófajok elterjedési és gyakorisági adatai alapján összeállítottuk a hazai zuzmók vörös listáját. Javaslatot tettünk a Magyarországon védett zuzmófajok kijelöléséhez, ami jelenleg 17 faj törvényes védelmét biztosítja. A védett zuzmófajok klasszikus és molekuláris genetikai alapú taxonómiai kutatásával, térképezésével, monitorozásával folyamatosan segítjük a természetvédelmi hatóságok munkáját. A levegőszennyeződésre érzékeny indikátor zuzmófajok vizsgálatával környezetünk állapotának monitorozásában veszünk részt.
PAPP BEÁTA
Mohamonitorozás a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A 2000-től működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) célja, hogy nyomon kövesse környezetünkben az emberi behatásokra, valamint a klímaváltozás hatására bekövetkező változásokat. Ezért egyrészt vizsgálja egyes kiválasztott fajok országos elterjedésének, lokális populációik méretének időbeni változását (fajmonitorozás), másrészt különböző élőhelyek reprezentatív állományaiban hosszú távon az élővilág változását (élőhelymonitorozás). Ennek keretében az MTM végzi az egész országra kiterjedően az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének listáján szereplő, közösségi jelentőségű mohafajok országos felmérését, valamint különböző mohákban gazdag élőhelyeken (vizes élőhelyek, száraz gyepek, szikesek, erdők) 50 kijelölt mintanégyzetben 20 éve vizsgálja a mohavegetáció változását.
Szigetközi mohamonitorozás (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A Szigetközi monitorozás szintén emberi behatásokra történő változások kimutatását tűzte ki célul. A Gabčikovo-i vízerőmű építése kapcsán a Duna magyarországi felső szakaszát elterelték, azaz a víznek a korábbihoz képest csak egy jóval kisebb hányada jutott az itt elterülő Szigetközi ágrendszer területére. A vízellátottság és vízszintingadozások csökkenése jelentős változásokat idézett elő a vízi/vízparti mohavegetáció összetételében, mennyiségében is. Az elterelés előtt 1991-92-ben egy állapotfelmérést végeztünk, majd 1995-től immár 25 éve követjük nyomon a bekövetkezett változásokat.
A Balkán mohaflóra kutatás (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A Balkán mohaflóra feltárása is kapcsolódik az emberi behatásokra, valamint a klímaváltozás hatására bekövetkező változások kimutatásához. A mohaflóra kutatása a balkáni térség országaiban elhanyagolt tudomány terület volt. A változások követéséhez először egy alapvetést kell elvégeznünk, egy leltárt, hogy mink van. A mohák esetében még ez az alapfelmérés folyik a Balkánon. Az MTM az elmúlt húsz évben 61 expedíciót szervezett balkáni kutatókkal közösen a mohaflóra feltárására és több mint 18000 példány került a Mohagyűjteménybe. 620 olyan példányunk van, amely az adott ország területére a faj első bizonyított előfordulását jelenti.
SOMLYAY LAJOS
Kutatásaim hazánk virágos flórájának tudományos megismerésére irányulnak. Fő kutatási területeim Budapest környéke, a Bükk, a Mátra, a Pilis, a Tornai-karszt és a Zempléni-hegység. Eddig a tudomány előtt korábban ismeretlen öt fajt (Himantoglossum jankae, Sorbus javorkae, S.keszthelyensis, S. udvardyana, S. ujhelyii) írtam le, részben a botanikailag igen régen kutatott Budai-hegységből. Hazánkban korábban nem ismert, vagy kipusztultnak hitt védendő fajokat is találtam az ország különböző pontjain (pl. Crepis mollis, Geum rivale, Epipactis futakii, Epipactis peitzii). Ezenfelül rengeteg ismert, növényföldrajzi és természetvédelmi szempontból fontos faj új hazai lelőhelyeit dokumentáltam.
SZURDOKI ERZSÉBET
Mohamonitorozás a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A 2000-től működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) célja, hogy nyomon kövesse környeztünkben az emberi behatásokra, valamint a klímaváltozás hatására bekövetkező változásokat. Ezért egyrészt vizsgálja egyes kiválasztott fajok országos elterjedésének, lokális populációik méretének időbeni változását (fajmonitorozás), másrészt különböző élőhelyek reprezentatív állományaiban hosszú távon az élővilág változását (élőhelymonitorozás). Ennek keretében az MTM végzi az egész országra kiterjedően az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelveinek listáján szereplő, közösségi jelentőségű mohafajok országos felmérését, valamint különböző mohákban gazdag élőhelyeken (vizes élőhelyek, száraz gyepek, szikesek, erdők) 50 kijelölt mintanégyzetben 20 éve vizsgálja a mohavegetáció változását.
Szigetközi mohamonitorozás (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A Szigetközi monitorozás szintén emberi behatásokra történő változások kimutatását tűzte ki célul. A Gabčikovo-i vízerőmű építése kapcsán a Duna magyarországi felső szakaszát elterelték, azaz a víznek a korábbihoz képest csak egy jóval kisebb hányada jutott az itt elterülő Szigetközi ágrendszer területére. A vízellátottság és vízszintingadozások csökkenése jelentős változásokat idézett elő a vízi/vízparti mohavegetáció összetételében, mennyiségében is. Az elterelés előtt 1991-92-ben egy állapotfelmérést végeztünk, majd 1995-től immár 25 éve követjük nyomon a bekövetkezett változásokat.
A Balkán mohaflóra kutatás (Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet)
A Balkán mohaflóra feltárása is kapcsolódik az emberi behatásokra, valamint a klímaváltozás hatására bekövetkező változások kimutatásához. A mohaflóra kutatása a balkáni térség országaiban elhanyagolt tudomány terület volt. A változások követéséhez először egy alapvetést kell elvégeznünk, egy leltárt, hogy mink van. A mohák esetében még ez az alapfelmérés folyik a Balkánon. Az MTM az elmúlt húsz évben 61 expedíciót szervezett balkáni kutatókkal közösen a mohaflóra feltárására és több mint 18000 példány került a Mohagyűjteménybe. 620 olyan példányunk van, amely az adott ország területére a faj első bizonyított előfordulását jelenti.
Kriptogám kutatás a Kelemen- havasok lápjaiban (Buczkó Krisztina, Lőkös László, Szurdoki Erzsébet)
A Kárpátok lápjainak, tavainak vizsgálata az utóbbi évtizedben újra előtérbe került. A Kelemen-havasokban elsősorban a klímaváltozás miatt egyre csökkenő kiterjedésű lápos élőhelyek kriptogám közösségeit, azon belül algákat, mohákat és zuzmókat, vizsgálunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tőzegmohalápok és forráslápok kriptogám közösségeinek feltérképezésre.
TAMÁS JÚLIA
Az ember alkotta falak, építmények spontán páfrány-előfordulásait kutatom. Érdekes, új eredmény, hogy ezek a falak életlehetőséget biztosíthatnak ritka, sok esetben védett páfrányfajok számára is. Az ember természetes élőhelyeket átalakító hatása ugyanakkor átmenetileg vagy tartósan alkalmatlanná tesz területeket a korábban ott élő növényfajok, köztük a páfrányok számára is. A biodiverzitás ilyen változásainak folyamatai a Páfránygyűjteménybe kerülő példányok révén nyomon követhetők, és később is elemezhetők.