Őslénytani és Földtani Tár
Az ősmaradványok az egykori élővilág megkövült bizonyítékai az üledékes kőzetekben. Ezeket a bizonyítékokat ugyanúgy meg kell őrizni a múzeumi gyűjteményekben, mint egy bűnügyi nyomozás bizonyítékait a bűnjelraktárakban. A lelőhelyek egy része csak ideiglenesen létezik, például egy útbevágásban, vagy egy építkezés alapozásánál, ilyenkor a gyűjtésre csak korlátozott lehetőségek vannak. Számos gyűjteményi példányunk származik egykori nyersanyagkutató fúrásokból, amelyek egyszeriek és anyagi okokból valószínűleg megismételhetetlenek. Sok példányhoz jutottunk működő bányákból történő leletmentés során, mielőtt a bányagépek tönkretették volna a leleteket. De leletmentésnek számít szinte minden múzeumba kerülő példány, mert ha nem gyűjtjük be a domboldalon szabadon heverő mamutfogat, vagy ammoniteszt, akkor a természetes erózió (eső, szél) néhány hónapon, vagy éven belül megsemmisíti azokat.
Kutatásaink kiindulópontja az ősmaradványok rendszertani feldolgozása, a meghatározás, aminek során az egy-egy lelőhelyről gyűjtött ősmaradványok, kövületek tudományos nevet kapnak. Ebben a munkafázisban feltárul az egykori élővilág csodálatos gazdagsága. A rendszertani feldolgozás teremti meg annak lehetőségét, hogy részletes rétegtani, paleoökológiai, paleobiogeográfiai és evolúciós vizsgálatokat végezhessünk. A tár tudományos munkáját elsősorban a Kárpát-Pannon régió földtörténeti múltjának és egykori élővilágának kutatása jellemzi, ezek alapadatokat szolgáltatnak a bioszféra történetének megértéséhez és a Kárpát-medence múltbeli élővilágának megismeréséhez.
Megkérdeztük kutatóinkat, milyen módon kapcsolódnak kutatásai a bio-, geodiverzitás megőrzéséhez, kutatásához.
FŐZY ISTVÁN GYÖRGY
Gyakran mondogatjuk, hogy „a jelen a múlt kulcsa”, de aktuális problémáink sem érthetők a múlt ismerete nélkül. A bennünket körülvevő természeti környezet súlyos problémákkal küzd (pl. klímaváltozás, tengerszint emelkedés), és a Föld természetes élővilága rohamosan pusztul, csökken a biodiverzitás. Ezeket a manapság gyorsuló tempóban zajló változásokat és várható kimenetelüket nem érthetjük meg a geológia múltban lezajlott környezetei változások és a tömeges fajkihalások alapos ismerete nélkül. A geológia és az őslénytan éppen ezt a múltat, éppen ezeket a hajdan volt változásokat kutatja, ezért eredményeik útmutatást kínálnak a cselekvő ember számára. A jelen környezeti problémáit nem orvosolhatjuk a múlt ismerete nélkül.
SZIVES KATALIN OTILIA
Jelenlegi környezetünk kutatása szorosan összefügg Földünk múltbeli őskörnyezeteinek, biodiverzitásának és az egykori klíma változásainak kutatásával. Ezen témák mindegyike szorosan kapcsolódik az őslénytanhoz: a néhány millió évnél idősebb földtörténeti régmúlt klíma- és őskörnyezeti változásairól kizárólag őslénytani és geokémiai adatokra támaszkodva alkothatunk képet. Kutatási témám, a mészvázú nannoplankton a legkiválóbb környezetjelző tengeri élőlénycsoportok egyike, mely nagyon érzékenyen és jól követhetően reagált a múltbeli őskörnyezeti változásokra is. A tengeri fitoplankton múltjának és jelenének kutatása kulcsfontosságú a jelenleg is zajló klíma- és környezeti változások megértéséhez, a jövőbeni változások prognosztizálásához.
GASPARIK MIHÁLY
Kutatásaim során a földtörténet utolsó kb. 20 millió évéből származó (miocén, pliocén és pleisztocén) gerinces maradványokat gyűjtök és vizsgálok. Tudományos feldolgozó és tudományos ismeretterjesztő munkámat főleg az emlősök maradványain végzem. Az eredmények érdekes és tanulságos adatokkal szolgálnak arra nézve, hogy a sorozatos globális klíma- és környezetváltozások hogyan hatottak a Kárpát-medence faunájára. Milyen őskörnyezeti viszonyok, milyen életközösségek váltogatták egymást. Milyen kihalási és migrációs folyamatok zajlottak le a klíma- és őskörnyezeti változások hatására.
BOTFALVAI GÁBOR
A kutatómunkám során a földtörténeti kréta időszak legvégén (86-66 millió évvel ezelőtt) lezajlódó, az akkori élővilágot jelentősen átformáló biológiai és környezeti hatások tanulmányozásával foglalkozom. Arra keresem a válaszokat, hogy milyen tényezők befolyásolhatták a dinoszauruszok jelentős diverzifikációját követő hirtelen hanyatlást és ezek a változások miként érhetőek nyomon a tanulmányozható kőzetekben és a mára megismert fosszilis rekordban. A romániai Hátszegi-medencében kibukkanó szárazföldi üledékes rétegsorok a dinoszauruszok létezésének legvégső szakaszát dokumentálja, így ezen rétegek és a belőlük kinyert gerinces leletek vizsgálata lehetővé teszik, hogy a kréta végi tömeges kihalási eseményt közvetlenül megelőző időszakokat tanulmányozzuk és választ adjunk a korábban nagy fajgazdagságot elérő dinoszauruszok végleges eltűnése körül felmerülő kérésekre.
SZENTESI ZOLTÁN
A kutatási területem a plio-pleisztocén határfaunák, mely munka során fény derül az ezen földtörténeti időszakban lezajló faunaváltásokra. A faunaváltások a növényzettel borítottsághoz, ami a hőmérséklet egy csapadékmennyiség változásaihoz, vagyis a klíma változásokhoz kötött. A múltban lezajlott klímaváltozások vizsgálata segítséget jelenthet a ma zajló folyamatok jobb megértésében.
