Bár a turmalin többnyire alárendelt elegyrésze a kőzeteknek, van két olyan kőzettípus is, amelyben uralkodó összetevőként jelenik meg. Közülük a ritkább, de látványosabb a luxullianit, a gránit egyik különleges változata. Nevét lelőhelyéről, az angliai Cornwall megyei Luxulyan faluról kapta. Jellegzetes megjelenését a rózsaszínű ortoklászföldpátok közeit kitöltő sötét turmalinkristály-szövedék adja, melyet némi kvarc és csillám kísér. Egykor burkoló- és díszítőkőként használták.
A luxullianitnál gyakoribb a főként turmalinból és kvarcból álló turmalinszaruszirt, mely agyagos üledékekben keletkezik a beléjük nyomuló magmával való érintkezési sáv mentén, a magmához kapcsolódó fluidumok magas bórtartalma esetén. Ilyen kőzet kis kiterjedésben a Velencei-hegységben is előfordul.
Luxullianit kőzet. Forrás: Wikimedia Commons, fotó: Kevin Walsh.
Sugarasan elhelyezkedő turmalintűk luxullianit vékonycsiszolatában a mikroszkóp alatt, polarizált fényben (jobbra keresztezett polárszűrők között) Forrás: Siddall, R., 2014, Minerals Menu: a catalogue of minerals & textures in thin section., forrás
Arthur Wellesley, Wellington első hercege, a waterlooi győző luxullianitból faragott síremléke a londoni Szent Pál-székesegyházban. Forrás: Wikimedia Commons, fotó: Pamela J. Eisenberg, Tomb of Arthur Wellesley, 1st forrás
Turmalinszaruszirt, Tirpersdorf, Szászország, a kőzetgyűjteményből.
Az év ásványa, a turmalin Vissza a kiállítás nyitóoldalára
Egy sokszínű ásvány névjegye Vissza a kiállításrész nyitóoldalára