Az év emlőse 2021-ban: a hermelin
Szerző: Cserkész Tamás (Állattár), fotók: Takács Attila András
Leírás, felismerés:
A hermelin (Mustela erminae) neve elsősorban a szőrmebundákat kedvelők számára csenghet ismerősen, hiszen az állatok téli bundájából készült ruházat közkedvelt volt a legelőkelőbb körökben. A faj elterjedési területe gyakorlatilag az egész északi féltekén átível, délen viszont csak Új-Zélandon találkozhatunk vele, ahová betelepítették. Rejtett, elsősorban éjszakai életmódja miatt a természetben csak ritkán figyelhetjük meg.
1.ábra: Füves pusztán nyári bundájú hermelin. (András Attila TAKÁCS Photography)
Testhossza 19–35 cm, farka a testhossz felénél kissé hosszabb. Lábai rövidek és egész testalkata az üreglakó rágcsálók vadászatát segíti elő. A testsúlya 200 - 360 g között alakul, a hímek lényegesen nagyobbak a nőstényeknél. Északi elterjedési területén a rejtőzködő életmódját évszaktól függő bundaszínezete is segíti. Szőrzete nyáron vörösesbarna, de hasa és mellső lábainak belső felülete fehér. Téli bundája fehér, de foltos példányok is előfordulhatnak. Fontos faji határozó bélyeg, hogy farkának fele– utolsó harmada télen-nyáron fekete. Ennek alapján nagy biztonsággal meg lehet különböztetni a legközelebbi rokonától, a hozzá hasonló, de egyöntetűen barna farkú menyéttől.
2.ábra: Nyári bundájú hermelin (András Attila TAKÁCS Photography)
Havas teleken az állat bundája tehát fehér lesz, így olvad bele a hófödte tájba. Ennek előnye óriási lehet, hiszen a hermelin nappal is vadászik, így a rejtő színezet miatt sokkal közelebb tudja becserkészni áldozatát, sikeresebb lehet a préda elejtésében. Ugyanakkor a rá vadászó csúcsragadozók elől is elrejti a környezetbe olvadó bundaszín. A klímaváltozás miatt a havas telek hossza és gyakorisága drasztikus csökken, a hermelinek között is egyre kisebb azon állatok aránya, amely télen fehérre cseréli bundáját, hiszen a fehér hermelint a sötét talajfelszínen mozogva még könnyebb észrevenni, mint a barna bundás változatot. Idővel várhatóan teljesen kivész a téli bundás hermelin.
3.ábra: Hermelin hófehér téli bundájában.
Jelentősen eltér a hím és nőstény hermelin táplálékösszetétele. Míg a kisebb nőstény a mezei pockot akár a járatrendszerében is üldözve - ebből a mérettartományból zsákmányol a legtöbbet - az akár kétszer akkora hímek a jóval nagyobb termetű pockokat, például a kósza pockot vagy a pézsmapockot és a patkányt részesítik előnyben. De az sem ritka, hogy a náluk tízszer nagyobb üregi nyulat, vagy olykor akár még a mezei nyulat is legyűrik. Rendkívül elszánt és kitartó vadászok, nem is gondolnánk, hogy szükség esetén milyen ügyesen ejtik el a látványosan nagyobb súlycsoportba tartozó zsákmányt is.
A nagy, összefüggő erdőségek és az emberek által sűrűn lakott települések kivételével az ország szinte bármely területén megjelenhet. Olyan, lehetőleg vízparti élőhelyeket foglal el, ahol megfelelő táplálékforrást talál. A zsákmányt akár a vízben is követi, hiszen kiváló úszó.
Nem készült még olyan átfogó állományfelmérés Magyarországon, amely alapján meg tudnánk mondani a hermelin tényleges elterjedését és megbecsülhetnénk az állományméretét. Elterjedési területe sok, apró foltból állhat, mert potenciális élőhelyfoltok az országban szinte bárhol előkerülhetnek. A legnagyobb valószínűséggel a zavartalan, vízparti vagy vízhez közeli élőhelyfoltokban találjuk meg. +
4.ábra: Ivás közben lefotózott hermelin, nyári bundájában. (András Attila TAKÁCS Photography)
Rendszertani helyzet:
A Magyarországon is honos vidrával, görényekkel, nyesttel, borzzal együtt a menyétfélék népes családjába (Mustelidae) tartozik a ragadozók rendjén (Carnivora) belül. Óriási elterjedési területén 34 alfaját különítik el.
Természetvédelmi helyzet, veszélyeztetettség:
A hermelin hazánkban védett faj, az IUCN Vörös Listáján a „Mérsékelten fenyegetett” kategóriába tartozik, világállománya valószínűleg stabil, de erősen ingadozó tendenciát mutat. Míg régen vadásztak rá, addig a hazai állomány esetében manapság a rágcsálók ellen használt vegyszerek, a rókák és borzok ellen kihelyezett csapóvasak és a közúti gázolások jelentik a legfőbb veszélyeztető tényezőt. Természetesen élőhelyeinek szennyezése, így a táplálékállatainak megritkulása is érzékenyen érintheti, valamint egyre több esetben jelent problémát a kisebb vizek vízhozamának csökkenése, esetleges kiszáradása.
A faj a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében:
A Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményében több mint 110 hermelint őrzünk - a „legöregebb” példány 1841-ben „ismeretlen” gyűjtötte a Margit-szigeten, majd Méhely Lajos határozta meg. Napjainkban elsősorban közutakon elütött példányok kerülnek be a gyűjteménybe.
Kulturális érdekességek:
Leonardo da Vinci híres festményén, „Hölgy hermelinnel” a hölgy valójában egy fehér vadászgörényt tart a kezében.
5.ábra Leonardo Da Vinci Hölgy hermelinnel című festménye
A hermelint régebben hölgymenyétnek (is) hívták, sőt a hölgy szó önmagában is jelentett hermelint. A hölgy szó finnugor eredetű lehet, és kisméretű, (nőstény) prémes (elsősorban menyétféle) állatot értettek alatta. Muszlim források szerint a honfoglalás előtt egyszer a magyarok menyasszonyukért hermelinprémmel fizettek, így jöhetett létre a kapcsolat a hölgy (akkori jelentése szerint: menyasszony) és a hermelin között.