Az év hüllője 2020-ban: a keresztes vipera
Leírás, felismerés:
A keresztes vipera (Vipera berus) egyike a hazánkban élő két mérgeskígyónak. A keresztes viperának zömök, izmos teste van és rövid farka, amely hirtelen vékonyodik el. A nyaktájéktól a farok végéig sötét, cikk-cakk sáv húzódik. A test két oldalán kör alakú foltok díszítik, melyek színe megegyezik a cikk-cakk mintáéval. Feje háromszögletű, méregmiriggyé alakult fültőmirigyei miatt hátrafelé kiszélesedő. A hímek nagyjából 60 cm-re, a nőstények 70-80 cm-re nőnek meg. Pupillája függőleges állású.
fotó: Babocsay Gergely
A keresztes viperák méregfoga bicska módjára előre nyitható. A méreganyagot elsősorban zsákmányszerzésre használják, kisemlősöket, gyíkokat, békákat és madárfiókákat zsákmányolnak vele. A hiedelemmel ellentétben ritkán támad, akkor is leggyakrabban riasztó jelleggel. Baj akkor történik, ha kézbe veszik. Mérge elsősorban keringést gátló és véralvasztó hatású vérméreg. Hazánkban a keresztes vipera marás rendkívül ritka.
Rendszertani helyzet:
Két alfaja él Magyarországon. A törzsalak, Vipera berus berus Északkelet-Magyarországon, a boszniai keresztes vipera, Vipera berus bosniensis pedig a Dél-Dunántúlon fordul elő. A törzsalakra jellemző az ivari kétalakúság: a hímek inkább szürkék, emiatt mintázatuk kontrasztos, a nőstények pedig inkább barnás színűek. A boszniai keresztesvipera hím és nőstényei színezetben nem különböznek egymástól, alapszínük a barna valamelyik árnyalata. A cikk-cakk mintázat barnás-feketés, és gyakran nem egybefüggő, hanem felszakadozott keresztsávok alkotják. Mindkét állományban gyakran találkozhatunk fekete (melanisztikus) példányokkal. Mindkét alfajnál és nemnél a farokvég a hasi oldalon sárga.
fotó: Halpern Bálint
Természetvédelmi helyzet, veszélyeztetettség:
A hazai állományokról keveset tudunk, de az biztos, hogy csökkenő tendenciát mutatnak. Az ember fokozatosan foglalja el és alakítja át természetes élőhelyét, így megfelelő telelő-, szaporodó- és táplálkozóhelyek hiányában számuk rohamosan csökken. Ezen kívül a tudatlanságból eredő, szándékos pusztításnak, közúti forgalomnak vagy vaddisznóknak esnek áldozatul. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 250000 Ft.
preparátum a kiállításban (fotó: Németh Hajnalka)
A faj a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében:
A Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteménye 180 keresztes vipera példányt őriz. Ezek elsősorban alkoholban konzervált példányok, de fontos gyűjteményi tárgyak a vedlett bőrök és a csontok is. A múzeum kutatói DNS-alapú elemzésekkel is foglalkoznak, ezért élő keresztes viperákból gyűjtött szövetmintákat tárolnak -80 ̊C-on, hogy később molekuláris vizsgálatokat végezhessenek a fokozottan védett viperákon. Ezek a molekuláris vizsgálatok hosszú távon hozzájárulnak a faj védelméhez, és fontos információval szolgálnak a természetvédelem számára. Keresztes vipera preparátumot a „Sokszínű Élet” c. állandó kiállításunkban láthatnak.
preparátum a kiállításban (fotó: Szabados Tamás)
Szerző: Vörös Judit
Kulturális érdekességek:
Aszklépiosz szobra
A kígyóknak számos ellentétes értelmezése létezik. Gyógyításra használható mérge miatt a gyógyítás istenének szimbóluma (gyógyszertárakon is kehelyből kibújó kígyó látható). A vipera Aszklépiosznak, az orvostudomány istenének (allegóriájának) egyik attribútuma, amelyet a mai napig a gyógyítás egyik egyezményes szimbólumaként használnak.
Aszklépiosz szobra (görög eredeti, római másolat)
Uroborosz egy középkori alkimista könyv miniatúráján
A kígyó, bőrének levedlése miatt az újjászületés, az örök körforgás jelképe. A saját farkába harapó kígyó a ciklikusságot, a körforgást jelenti.
Uroborosz ábrázolás a XVIII. századból (Cyprianus Clavis: Inferni sive magia alba et nigra approbata Metatrona című könyvéből)
Az őrzők legendája
A populáris kultúrában van példa pozitív feltűnésére is. Az őrzők legendája (Legend of the Guardians: The Owls of Ga'Hoole) című animációs filmben, amely állatok terén inkább a baglyokra fókuszál, ám mégis úgy kerül elő benne a vipera, mint a főszereplők gyengéd dadája.
Vipera Az őrzők legendája című animációs filmben
Dodge amerikai autómárka
A Dodge amerikai autómárka Viper névre hallgató 1999-es autójának formaterve is a viperára utal. Ez az autó fényszóróiban és formavilágában hordozza az áldozatára lecsapó kígyó dinamizmusát.
A Dodge amerikai autómárka Viper névre hallgató autója
Gyűjtötte: Turcsán Zsolt, Földházi Gyula
Tippek pedagógusoknak, ahol az év faja a tananyaghoz kapcsolódik:
Tizedik évfolyam (biológia):
Tanulnak az élőlényekről (rendszertan stb.). Itt a hüllőknél a keresztes vipera a 142. oldalon található meg az OFI tankönyvében.
Gyűjtötte: Kispál István