MTM Bakonyi Természettudományi Múzema
Akkor tudunk valami megvédeni, ha megismerjük. A Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményeiben elsősorban a Bakony-vidék természeti értékei sorakoznak. A csaknem 60 éves, „A Bakony természeti képe” elnevezésű kutatóprogramnak köszönhetően nagyszámú és sokrétű természettudományos tárgy reprezentálja a terület élővilágát és geológiai kincseit. Az így elraktározott információk nem csak az egyes fajok meglétéről, hanem előfordulásuk időbeli és térbeli változásáról, élőhelyigényéről is információt nyújtanak. Maguk a példányok pedig további vizsgálatok tárgyát képezhetik, amelyekkel további fontos ismeretekhez juthatunk az egyes természeti értékek megőrzése szempontjából.
Megkérdeztük kutatóinkat, milyen módon kapcsolódnak kutatásai a bio-, geodiverzitás megőrzéséhez, kutatásához.
KUTASI CSABA
Természetvédelmi kutatásaim során közösségi jelentőségű és további védett bogárfajok feltárását végzem a Natura 2000-es és más természeteshez közeli élőhelyeken. A kimutatott fajok megőrzéséhez szükséges intézkedéseket is megadom, melyeket közvetlenül felhasználnak a vizsgált területek kezelési terveihez. A Bakony futóbogár-együtteseinek kutatása során felmérem az egyes élőhelyek diverzitását, a mezőgazdasági területek vizsgálatával jelzem az emberi hatásokat. A futóbogarak fontos indikátor szervezetek, segítségükkel a klímaváltozás hatása is nyomon követhető.
KATONA LAJOS TAMÁS
Geológusként fontosnak tartom a múlt megismerését. Kutatási területemet úgy foglalnám össze, mint a Kárpát-medence fejlődéstörténete az elmúlt 25 millió évben. A fő kutatási területem a fénykorában szinte az egész Kárpát-medencét kitöltő Pannon-tó puhatestű élővilágának minél jobb megismerése. A puhatestű szervezetek már bebizonyították, hogy elég érzékenyen és gyorsan reagálnak mindennemű környezeti változásra, így például a klímaváltozásokra is. A tó fejlődését megismerve modellezni lehet, hogy mi történt a mai éghajlatunkhoz képesett melegebb környezetben a Kárpát-medencében. Ezen túlmenően több, mint egy évtizede szisztematikusan gyűjtöm a pulai alginitbánya ősmaradványait is, amik szintén igazolják azt, hogy az utóbbi 4-5 millió évben több alkalommal is markánsan megváltozott a Kárpát-medence éghajlata. Geológusként nem is zárhatnám le stílusosabban a bemutatkozásom, mint egy Tamási Áron mottóval: „ Aki nem ismeri a múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója”
KOVÁCS ATTILA
Elsősorban természetvédelmi célú kutatásokat folytatok, amely során a Bakony-vidék ragadozó madarainak és más fokozottan veszélyeztetett madárfajok fészkelőhelyeinek feltérképezését, és a védelemhez szükséges vizsgálatokat végzem. Felméréseim során adatokat szolgáltatok a hegységben és környékén fészkelő réti sas, fekete gólya, kígyászölyv, vándorsólyom, darázsölyv állományaihoz, így segítve azok védelmét. Elért eredményeim támpontot szolgáltatnak a természetvédelmi hatóságoknak a fészkelőhelyeket veszélyeztető erdészeti és egyéb beavatkozások módosítására, tiltására. Részt veszek a hamvas rétihéja országos állományának védelmében és kutatásában is, mivel fészkét a talajra építi, ezért a hazai fészkelő állományát fokozottan veszélyeztetik a civilizációs hatások. A hatékony védelmi tervek kidolgozásához a nehezen felderíthető fészekaljak felderítése alapvető fontosságú.
SINIGLA MÓNIKA
Egyik kutatási témám a zuzmók vizsgálata, ezek a fontos bioindikátorok jól jelzik a levegő minőségének változását, egyes fajok eltűnése pedig az emberi társadalom számára fontos klimatikus változásokat jelez. Számos fajuk az élőhelyek bolygatására, zavarására csökkent telepszámmal, végül kipusztulással reagál. A zuzmók biodiverzitást indikáló szerepe miatt természetvédelmi célú vizsgálatuk igen fontos, faj-és egyedszámuk felmérésével egy-egy terület természetessége is megadható. Kutatásaim során több ritka bakonyi zuzmófaj élőhelyét a régi herbáriumi és irodalmi adatok alapján sikerült visszakeresni, illetve új előfordulásokat rögzíteni. A hazánkban védett 17 zuzmó közül a Bakonyban is előforduló, három Cladina-faj Natura 2000-es jelölőfaj is, lelőhelyeinek és állománynagyságának folyamatos regisztrálásával múzeumunk hozzájárul a faj megőrzéséhez.